Ugrás a tartalomhoz

Tövisszúró gébics

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tövisszúró gébics
A hím
A hím
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 25 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Alrend: Verébalkatúak (Passeri)
Család: Gébicsfélék (Laniidae)
Nem: Lanius
Faj: L. collurio
Tudományos név
Lanius collurio
Linné, 1758
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Tövisszúró gébics témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Tövisszúró gébics témájú médiaállományokat és Tövisszúró gébics témájú kategóriát.

A tövisszúró gébics (Lanius collurio) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, a gébicsfélék (Laniidae) családjába tartozó faj.[1][2] A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 2006-ban „Az év madarává” választotta.

Rendszerezése

[szerkesztés]

A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ban.[3]

Alfajai

[szerkesztés]
  • Lanius collurio collurio Linnaeus, 1758
  • Lanius collurio kobylini (Buturlin, 1906)[2]

Előfordulása

[szerkesztés]

Eurázsia területén található. Természetes élőhelyei a domboldalak galagonyásai, gyümölcsösök, árokszéli bokrok. Vonuló faj.[4]

Kárpát-medencei előfordulása

[szerkesztés]

Magyarországon áprilistól októberig tartózkodik, rendszeres fészkelő. A Dunántúlon a középhegységek zárt erdeinek kivételével és az Alföld megfelelő élőhelyein mindenütt megtalálható.[5]

Megjelenése

[szerkesztés]

Testhossza 17 centiméter, szárnyfesztávolsága 24–27 centiméter, testtömege 25–35 gramm.[5] A nemek eltérőek. A hímet hamuszürke fejtető, a szemén áthúzódó széles fekete csík és gesztenyebarna háta jellemzi.

A hím
és a tojó

Életmódja

[szerkesztés]

Többet öl, mint amennyit elfogyaszt és ezért a fölös prédát tövisekre szurkálja, „karóba húzza”, hogy később amikor ismét megéhezik és a friss préda megszerzésére nem kedvező az idő, a felpeckelt fölösleghez fordulhasson. Így kerül a tövisre a tücsök, a kabóca, cserebogár, repülő méh, néha-néha apró termetű gerinces is.

Az elraktározott tücskök

Szaporodása

[szerkesztés]

Évente csak egyszer, májusban költ, de ha a fészekalj elpusztul, újból költ. Az építés általában 4-6 napot vesz igénybe. A fészekanyagot mindkét madár hordja, de főként a tojó építi be. A fészket többnyire alacsonyan (20–200 cm) építik galagonya-, vadrózsa-, kökény-, líciumbokrokban. Bokrosok híján kivételesen nádban is költ. A tojó naponta rak egy tojást, a fészekalj 5-7 tojásból áll. A kotlás az utolsó tojás lerakása után kezdődik, és 14-16 napig tart.

Tojásai

Természetvédelmi helyzete

[szerkesztés]

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma ugyan csökken, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4] Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 25 000 Ft.[5]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2022. június 17.)
  2. a b A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2022. június 17.)
  3. Avibase. (Hozzáférés: 2022. június 17.)
  4. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2022. június 17.)
  5. a b c A faj adatlapja a MME oldalán. (Hozzáférés: 2022. június 17.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]